Blog
Miért barnul a leylandi ciprus, miközben mellette ugyanaz a sövény még egészséges?
Egy nagyra nőtt leylandi sövény példáján mutatjuk meg, miért érdemes a barnulásnál a talajt, a vízellátást és a növény körüli körülményeket is megvizsgálni.
Röviden: ha ugyanazon leylandi sövény egyik része sűrű és zöld, néhány méterrel arrébb pedig ritkul és barnul, elsőként azt érdemes megvizsgálni, miben különbözik a két szakasz talaja és vízellátása. Egy nagyra nőtt sövénynél a korábban még alig észrevehető talajkülönbségek idővel látványossá válhatnak. A permetezés önmagában nem rendezi azt a problémát, amelynek oka valószínűleg a növény körüli talajban vagy a vízellátásban van.
A tulajdonostól kapott fotón ez a különbség jól követhető: a sötétzöld, tömött résztől jobbra haladva a lombfal fokozatosan világosabbá és ritkábbá válik. Korábban permetezéssel és keserűsóval is próbálkozott, de nem látott érdemi javulást.
A keserűsót sokan a sárguló növények zöldítőszereként használják. Arról, hogy mikor érdemes magnéziumra gondolni egy sárguló növénynél, külön cikkben írtunk; itt azonban nem ez a fő kérdés.
Ezek a leylandik már több méter magasak. Ami fiatal korukban még elegendő volt, az ekkora lombfelület mellett egyes szakaszokon kevésnek bizonyult. A fotó nem mondja meg, pontosan mi van a föld alatt, de megmutatja, hol érdemes keresni a különbséget.
Ugyanazon leylandi sövény bal oldala sűrű és sötétzöld, jobbra haladva az oldalfal világosabbá, ritkábbá válik. A térburkolat a jó állapotú növények előtt is jelen van. A gyengülő szakasz tetején megmaradt hosszabb hajtások korábbi növekedést mutatnak.
A nyírás után lett igazán feltűnő
A leylandi külső, zöld lombja sokáig elfedheti a belső részek ritkulását. Amikor megnyírjuk a sövényt, ebből a külső lombfelületből is levágunk, így az a különbség, amely korábban kevésbé látszott, egyszerre feltűnővé vált.
A gyengülő, sárguló szakasz tetején hosszabb hajtások maradtak, tehát ezek a növények korábban még növekedtek. A nyírt oldalfal most mégis jóval ritkább, mint az egészségesebb szakaszon. Nem tudjuk, pontosan mikor kezdődött a gyengülés, elképzelhető, hogy már a vágás előtt is jelen volt.
A nyírás után vált igazán láthatóvá, hogy ezen a szakaszon a lomb belül is ritkább és gyengébb állapotú. Ezért a vágás módjánál fontosabb kérdés, miért nem tud ez a rész ugyanolyan erővel új lombot nevelni, mint a mellette álló növények.
Mi változik, amikor a leylandi sövény már több méter magas?
Egy ekkora sövénynek nagy lombfelületet kell fenntartania és a nyírás után új hajtásokat is kellene nevelnie. Ehhez vízre, tápanyagra és jól működő gyökerekre van szükség.
Ilyen méretnél már láthatóvá válhatnak azok a talajkülönbségek, amelyek a kert kialakításakor keletkeztek. Egy szakaszon jobb minőségű föld maradhatott, máshol eltérő feltöltés, tömörödés vagy a burkolat alapozása befolyásolhatja, mennyi talajt tudnak a gyökerek használni.
Fiatal növényeknél ezek a különbségek kevésbé feltűnők, de ahogy a sövény nő, a rosszabb talajú szakasz egyre nehezebben tart lépést a többivel.
Itt nem tudjuk, hogyan mozgatták a földet a kert kialakításakor, mennyi földet hoztak máshonnan. A sövény állapota alapján azonban a jó és a gyengülő szakasz talaját érdemes összehasonlítani, nem csak a levélzetet.
Nem mindig az a probléma, hogy kevés tápanyag van a talajban. Az is előfordulhat, hogy a növény nem tudja megfelelően felvenni azt. Erről részletesebben a Miért nem segít a még több tápanyag, ha sárgul a sövényed? című cikkünkben írtunk.
Ha a térkő a hibás, miért zöld mellette a sövény?
A burkolatra könnyű lenne ráfogni a barnulást. A térkő azonban több sűrű, sötétzöld leylandi előtt is ott van, önmagában tehát nem magyarázza, miért csak a sövény egy része gyengül.
A burkolat körüli talaj és a vízellátás már más kérdés. Lehet, hogy a gyengülő szakaszon tömörebb a föld, kevesebb használható talaj maradt a gyökereknek, vagy kevesebb víz jut el hozzájuk. A bal oldali gyep mellett azt is érdemes megnézni, kapnak-e a leylandik a gyep öntözéséből.
Ezt helyben egyszerűen ellenőrizhetjük. Öntözés után ásóval vagy hosszú szúrópálcával több ponton nézzük meg, meddig jutott a víz a jó és a gyengülő szakaszon. Ne csak a felszínt nézzük, az a fontos, hogy a gyökerek által használt talaj megfelelően átnedvesedjen.
Néhány nappal később érdemes újra ellenőrizni a földet, így azt is látjuk, melyik szakasz szárad ki gyorsabban. Ha van öntözőrendszer, azt is nézzük meg, valóban eljut-e a víz a gyengülő növényekhez.
Mit javaslunk a legyengült leylandi sövény helyreállítására?
A barnult, legyengült részeknél most az a legfontosabb, hogy a még élő hajtások újra erőre kapjanak és a sövény új, egészséges lombot neveljen.
A tulajdonos elmondása szerint a sövény korábban kevés tápanyagot kapott. Ezeknél a nagy növényeknél ezért szerves anyagot, tápanyagot és hidrolizált huminsavat is javaslunk kijuttatni a növények körüli talajba.
- Rendezzük a vízellátást. Ha a gyengülő szakasz talaja száraz marad, alaposan át kell nedvesíteni. Ha viszont tartósan vizes, nem újabb öntözéssel kezdünk. A jó és a gyengülő rész összehasonlítása segít abban, hogy a talaj valódi állapota alapján döntsünk, ne megszokásból.
- Készítsük el a beöntöző keveréket. Növényenként egy 10 literes vödör vízbe körülbelül 1 kg beöntözésre alkalmas, pelletált szerves trágyát és egy marék, nagyjából 10 dkg Humin Garden Plus granulátumot teszünk. A trágyát és a huminsav granulátumot hagyjuk beázni, majd alaposan keverjük el. Kiegészítésként jól oldódó, vasat és magnéziumot is tartalmazó ásványi trágyát is keverjünk az ázalékhoz beöntözés előtt közvetlenül (készítmény előírása szerint).
- Juttassuk ki több pontra. A keveréket ne egyetlen helyre, közvetlenül a törzs mellé öntsük, hanem több helyen a növény körüli talajra.
- Öntözzünk be alaposan. A 10 literes keverék önmagában nem elég egy ekkora növény vízellátására. Utána slaggal lassan, alaposan öntözzük át a földet. Egy több méteres leylandinál ennek többszörösére is szükség lehet ahhoz, hogy a talaj megfelelően átnedvesedjen és lejusson a beöntözött tápanyag.
- Ellenőrizzünk néhány nap múlva. Nézzük meg újra a talaj nedvességét és szükség esetén tiszta vízzel ismét öntözzünk.
- Támogassuk az élő lombot. Mikroelemes lombtrágya mellé 10 liter permetlében 20 ml Humin Garden Sol adjunk. Én GardenMixet szoktam javasolni. A lombkezelést megfelelő időjárásban körülbelül kéthetente ismételjük. +5 °C felett bármikor permetezhetünk.
Így két oldalról segítjük a növényt: a Humin Garden Plus-szal a talajt kezeljük, a Humin Garden Sol-lal pedig a levélzetet támogatjuk. A szerves és ásványi tápanyag-utánpótlással együtt így nem csak egy tünetre reagálunk, hanem arra is, milyen körülmények között kell a leylandinak újra megerősödnie.
Egy kezelés nem elég egy ekkora sövénynek
Az első beöntözéssel csak elkezdjük a talaj rendezését. Amit egy több méter magas, legyengült sövény korábban nem kapott meg, azt fokozatosan, több lépésben pótoljuk.
A növekedési időszakban nagyjából kéthavonta térjünk vissza a gyengülő szakaszhoz. Nézzük meg a talaj nedvességét és az új hajtásokat, majd ezek alapján folytassuk a szerves trágyázást, a tápanyag-utánpótlást és a Humin Garden Plus használatát 2 havonta.
Ha a talaj kiszárad, az öntözésen is változtatni kell, mert megfelelő víz nélkül a kijuttatott tápanyagoktól sem várhatunk jó eredményt.
A kéthetenkénti lombtrágyázással közvetlenül a még élő, zöld felületet támogatjuk, miközben a talaj állapotán dolgozunk. Ha a világosabb, de még élő hajtások állapota javul, az biztató jel.
A lombkezelés önmagában nem elég. A növény akkor tud tartósan megerősödni, ha a talaja rendben van és a gyökerei elegendő vízhez jutnak.
Ősszel is kezelhető a sövény, amíg az időjárás megfelelő. A száraz talajt a fagyok előtt is érdemes alaposan beöntözni.
Az új hajtások mutatják meg az eredményt
A már teljesen elhalt, barna hajtások nem fognak újra kizöldülni. A kezelés eredményét ezért azon mérjük, hogy megáll-e a további ritkulás, és a még élő részeken megjelennek-e erőteljes, egészséges új hajtások.
Ha a növény ismét képes új lombot nevelni, idővel újra besűrűsödik a ritka oldalfal. Egy ekkora sövénynél ez lassan megy.
Ennél a sövénynél tehát először a vízellátást és a talajt tesszük rendbe, és az új hajtások mutatják meg, visszanyeri-e az erejét.
A Humin Garden termékeket viszonteladó partnereinknél szerezheted be.
Molnár Gábor Éva kertészmérnök
Gyakori kérdések a leylandi ciprus barnulásáról
Visszazöldülhet a barnuló leylandi ciprus?
Ha a hajtás még él, van esély rá, hogy a növény megerősödjön és új, egészséges lombot neveljen. A teljesen elhalt részek viszont már nem zöldülnek vissza. A javulást ezért elsősorban az új hajtások megjelenésén érdemes figyelni.
Mennyi idő alatt látszik javulás a legyengült leylandin?
Egy több méter magas, legyengült sövénynél nem egyik napról a másikra történik változás. Az első jó jel az, ha a még élő hajtások állapota javul, majd új, egészséges növekedés indul. A ritkább oldalfal besűrűsödéséhez hosszabb idő kell.
Milyen gyakran kezeljük a gyengülő leylandi ciprust?
A talajkezelést és a tápanyag-utánpótlást a növekedési időszakban nagyjából kéthavonta érdemes megismételni. A mikroelemes lombkezelést Humin Garden Sollal megfelelő időjárásban körülbelül kéthetente végezhetjük. Közben mindig ellenőrizzük a talaj nedvességét is.
Elég csak permetezni a barnuló leylandit?
Nem. A lombkezelés sokat segíthet a még élő levélzet támogatásában, de ha a növény körüli talaj kiszárad, tömörödött vagy nem jut elegendő víz a gyökerekhez, azt permetezéssel nem lehet megoldani. Ennél a sövénynél ezért a Humin Garden Plus-szal a talajt, a Humin Garden Sollal pedig a lombot kezeljük.
