Blog

Huminsav útja a bányászattól a kertészkedésig

2025.03.24 16:55
Huminsav útja a bányászattól a kertészkedésig

Mi az a huminsav, és honnan származik?


Manapság egyre többféle humuszkészítmény érhető el a kertészkedők számára is. Sokoldalú felhasználása és előnyös hatásai miatt érdemes megismerni és rendszeresen alkalmazni a kertápolásban. 

 

A huminsav természetes eredetű, komplex szerves anyag, amely növényi biomassza anaerob bomlásából keletkezik évmilliók alatt.

Jelentős mennyiségben fordul elő lignitben, tőzegben és leonarditban.

Ezek kitermelése világszerte felszíni bányászati technológiákkal történik. Jelenleg mintegy 20-25 jelentősebb, aktív bányászati helyszín ismert. Az egyes lelőhelyek minősége jelentős eltérést mutat, különösen a nehézfém-szennyezettség tekintetében. Mivel a huminsav képes nehézfémek megkötésére, ezért az alacsony nehézfém-tartalmú, ellenőrzött minőségű lelőhelyek különösen fontosak az agrár- és kertészeti célú felhasználás szempontjából. Magyarország az európai viszonylatban különösen jó minőségű leonardit lelőhelyekkel rendelkezik.

A huminsav bányászata

A huminsav fő forrása a leonardit ásvány, amelyet jellemzően nyílt felszíni bányákban termelnek ki. Ez az anyag egy oxidált, természetes lignit típus, amely sötétbarna vagy fekete színű, morzsalékos szerkezetű. A bányászat során gépekkel kitermelik, majd előkészítő folyamatok során megtisztítják a szennyeződésektől és apróbb szemcseméretűvé őrlik.

 Huminsav előállítása - hidrolizálási eljárás

A bányászat után következő legfontosabb lépés a huminsav kinyerése, amely legtöbbször hidrolizálási technológiával történik. Ez a folyamat egy vizes oldószerben történő lúgos feltárást jelent, amely során a leonarditból a huminsavak és fulvosavak oldatba kerülnek. A kapott oldatot szűrik, majd speciális eljárással, például savas kicsapással, elválasztják a tiszta huminsavat. Ezután szárítással porított formában vagy folyékony koncentrátumként hozzák forgalomba.

Fontos megjegyezni, hogy a „huminsavak” elnevezés megtévesztő lehet, hiszen valójában nem tipikus savról van szó. A huminsav egy komplex, polimer jellegű szerves vegyület, amely a kémiai szerkezetéből adódóan képes savként is viselkedni (bizonyos ionokat, például fémeket megkötni), azonban vizes oldatainak kémhatása jellemzően lúgos tartományba esik (akár pH 13 is lehet) a hidrolizálási eljárás során alkalmazott lúgos feltárás miatt.

 Miért különleges a huminsav?

A huminsav molekulaszerkezete különleges, komplex vegyület, amely gazdag szerves savakban, ásványi anyagokban és nyomelemekben. Ennek a különleges szerkezetnek köszönhető, hogy rendkívül jó tápanyag-megkötő képességgel rendelkezik, javítja a talaj szerkezetét, és segíti a növények tápanyag-felvételét.

 Huminsav szerepe a kertészetben

  • Talajélet serkentése: a huminsav jelentős mértékben hozzájárul a talaj mikrobiológiai aktivitásának fokozásához, amely segíti a növények egészséges fejlődését.
  • Vízmegtartó képesség javítása: segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, csökkenti az öntözés szükségességét, ezáltal gazdaságosabbá teszi a kertészkedést.
  • Növények immunrendszerének erősítése: rendszeres használatával a növények ellenállóbbak lesznek betegségekkel, stresszhelyzetekkel szemben.
  • Tápanyagfelvétel optimalizálása: javítja a növények gyökereinek tápanyag- és ásványianyag-felvételét, ezzel fokozva a növények növekedési ütemét és terméshozamát.

 Hogyan alkalmazzuk a huminsavat a kertben?

  • Öntözéssel: folyékony huminsav-koncentrátumot lehet adagolni az öntözővízhez, így könnyen eljut a növények gyökereihez.
  • Talajba keverve: granulátum formájában belekeverhető a talajba ültetéskor, vagy felszíni kiszórással javíthatja a talajszerkezetet.
  • Levéltrágyázásként: permetezéssel a levélen keresztül közvetlenül felszívódhat, gyors hatást biztosítva a növények számára.



 Összegzés: miért használjunk huminsavat?

A huminsav a kertészeti gyakorlatban olyan nélkülözhetetlen természetes anyag, amely hosszú távon fenntarthatóbbá, gazdaságosabbá és környezetkímélőbbé teszi a kertészkedést. Rendszeres alkalmazásával nemcsak egészségesebb, ellenállóbb növényeket kapunk, hanem javul a talaj minősége, így hosszú távon hozzájárulhatunk egy természetközelibb, élhetőbb környezet megteremtéséhez.

Molnár Gábor Éva kertészmérnök